Pár éve esett meg. A célingatlan Budapesti panellakás, az ügyfél légikísérő, és mint ilyen, ideje kevés volt arra, hogy rám szánjon 20 percet. Sokadszori egyeztetés után végülis sikerült összehozni a randevút. Persze, mint ilyenkor mindig, amikor nehézkes az egyeztetés, a hiteligény is minimális. Kora esti érkezés, a lakás átlagos panel, semmi extra. Végzem a munkám, miközben az ügyfél az anyukájával beszélget a szobában. Fényképezés, alaprajz felskiccelése, pár méret mérése (csupán időhúzó jelleggel, hiszen sokadik ugyanilyen lakásban járok), illetve pár alapkérdés feltétele, valamint a fizetés. Pár megjegyzést már menet közben is kaptam miszerint "minek a becslés?", "mi köze a banknak a berendezéshez?", stb. De a legviccesebb mégis az volt mikor kifakadt, hogy "idejön, készít három fotót, összefirkál egy papírt, és elkér 30.000 Ft-ot!". Nincs vita, igaza van, tehát szóljon erről ez a bekezdés.

 

 

Az értékbecslés díja alapesetben bruttó 30.000 Ft, mely bankonként, típusonként és minden egyéb tényezővel változhat. Azonban a kereskedelmi bankok többségénél ezt a kereken harminc ezer forintot kell leszurkolnunk az értékbecslő markába ahhoz, hogy elvégezze a rá bízott munkát. Jelenleg ez 24.000 Ft + Áfát jelent, mely esetben mindig kapunk számlát, amit kérjünk is, mivel a bank is kérheti/kérni fogja tőlünk. Ez az összeg első hallásra soknak tűnhet, de tegyük hozzá gyorsan, hogy az elmúlt évtizedben nem igazán változott. Ergo a reálértéke az utóbbi dekádban folyamatosan csökkent, sőt hozzáteszem – mivel az áfa változást a bankok egy része az értékbecslőkre hárította - forintban is erodálódott. Ez persze nem vígasztal senkit, legkevésbé a kedves ügyfelet, akinek éppen akkor kell fizetni, amikor a leginkább pénzre lenne szüksége. Jó hír, hogy számos esetben van akció. Persze a régi (régin mindig a válság előtti idilli állapot értendő) rendszerben az ügyfélnek nem kellett fizetni (lásd pl ERSTE, Unicredit, BB, etc), azonban a válság ezt a rendszert is gyorsan elsodorta. Még ha az értékbecslés díja visszajár is, az csak a sikeres bírálat után kerülhet elszámolásra. Hozzáteszem gyorsan, hogy olvadás tapasztalható, mivel újra egyre több az akció.

 

Az értékbecslés díját így egyfajta nulladik részletnek lehet tekinteni. Egy olyan összeg, amit meg kell fizetni, holott – valljuk be - az ügyfélnek semmi szüksége rá. Sajnos nem egy esetben tapasztaltam, hogy ezt a 30.000 Ft-ot is nehezen tudják kifizetni, akkor vajon hogyan fogják törleszteni a hitelt?

 

Tehát a listaár szerint az értékbecslés díja 30.000 Ft. Ha építkezünk, és műszaki szakértést kérnek tőlünk, azért általában a felét, 15.000 Ft-ot kell kifizetnünk. Ha „szerencsénk” van és az értékbecslő visszajáró vendég (aktualizálás), akkor szintén fél pénz jár neki. Sajnos a különböző bankok számára készített szakvélemények nem átvihetők, minden bank saját rendszert tart fenn magának, saját cégekkel, még ha ugyanaz a kolléga jön ki is két különböző banktól, valószínű, hogy mindegyikért teljes díjat fog kérni. A cégek pedig ügyesek, ha nem köti őket a banki keretszerződés, magasabb árat ajánlhatnak. Egyedi megrendeléseknél így ne csodálkozzunk 30-40.000 Ft + Áfás díjaknál sem. Árverseny ezen a piacon nem igazán alakulhat ki – bár volt rá példa – túl kicsi és túl speciális szolgáltatásról van szó. Hiszen a bank kéri a becslést, de az ügyfél fizet egy bank által szerződött cégnek.

 

A kérdés persze az, ez sok vagy kevés. Természetesen a laikus számára sok, ő csak azt látja, mint a fenti bevezetőben az ügyfél, aki viszont ebből él, az tudja, hogy ha nem is kevés, de lehetne több. A lenyúlástan pedig hogy is néz ki? Adva van a 30.000 Ft, ami 24.000 + Fa. Fával nem sokra megyünk, ezért elfelejtjük. Ezen osztozik a cégtulajdonos, aki fizeti az irodát, az alkalmazottakat és a papírköltséget, valamint a becslő, aki tankolja a kocsiját, tölti a telefonját, és valójában a teljes munkát ő végzi. Ezért pedig nagyságrendileg fele-harmada arányban kap. Ez a tarifa van a budapesti panelnél és a megye végi 300 m2-es „birkahodálynál” is.