Érdekesnek mondható folyamatok figyelhetők meg a magyarországi hitelezési piacon. A válság által már amúgy is megtépázott hitelkínálatot most felülről próbálják tovább korlátozni. De van-e ennek egyáltalán értelme? Válságtörténet értékbecslő-szemszögből.

Menjünk vissza az időben: 2008 tavasza, hitelezési őrület Magyarországon. Hitelez mindenki, aki csak teheti, sőt, az is, aki nem. Ráadásul boldog-boldogtalan vesz fel kölcsönt, a szerencsésebbje a jó öreg svájci frankban, a kapzsibbja meg akár japán jenben. Euróról meg forintról akoribban még csak nem is lehetett hallani. A hitelképeseknek a bankok hiteleztek, a maradék pedig futott a már akkor is csak uzsorásként működő refinanszírozókhoz. Akció akciót követ, szinte minden terhet átvállalnak az ügyfelektől. Igazi iparág épült a hitelezésre: hitelközvetítők, közjegyzők, értékbecslők serege szerveződik. A kormány persze csendben figyel, igazán jól jön a megtépázott államháztartásnak, hogy az állampolgárok adósodnak devizában, és nem az állam. "Még szerencse", hogy az euró árfolyam a mélyponton volt...

Aztán pár hónap múlva beütött a krach, de a leállás nem volt azonnali. El kellett telnie jó pár hónapnak, sőt akár évnek is, hogy a piac megtalálja az új egyensúlyi pontját. Az első időkben arról lehetett hallani, hogy nincsen hitelezhető CHF. A piac befagyott. Persze, hiszen egyik magyarországi bank sem rendelkezik komoly sváci háttérrel, hát akkor honnan lenne? Aztán a banki akciók maradtak el. Hamarosan az ügyfeleknek már szinte mindenért fizetni kellett. Kezdve persze az értékbecsléssel. Kikerültek az új kondiciós listák, amelyekben hamar látni lehetett az új tendenciát. Voltak bankok, amelyek egyáltalán nem kívántak hitelezni, csupán meglévő ügyfeleiket vitték tovább.

2009 első felét egyértelműen a folyamatos szigorodás jellemezte. Emelkedtek a hitelbiztosítási szintek. A korábbiakhoz képest akár 5-10-15%-al is. Újabb, eddig hitelezhető települések kerültek feketelistára. De változtak az ügyfelek is. Eltűntek a lakást kereső fiatalok, miután nem volt többet "maxi hitel"; kemény önerőt kellett felmutani.

2009 második felében vártuk volna az olvadás első jeleit, helyette azonban további szigorodás következett. Szinte végérvényesen eltűntek a jövedelemigazolás nélküli hitelek. A refinanszírózók közül is már csak egy-egy maradt talpon. Az ingatlanpiaci árak pedig idáig "bírták". A kínálati árak szintje is csökkent, amelyre már jó ideje nem volt példa. Szinte minden területen szignifikáns csökkenés figyelhető meg. A panellakásoktól kezdve a luxusvillákig mindent olcsóbban lehet megszerezni, mint egy évvel korábban. A vásárlási láz azonban még várat magára.

És ezzel el is érkeztünk 2010 tavaszához. Ahogy jön a várva várt olvadás, indulhatna a lakásvásárlás, építkezés, felújítás. Indulna is, hiszen sokan várnak arra, hogy saját otthonhoz jussanak, ráadásul az árak régen nem látott mélységekben tanyáznak. Budapesten 70 m2-es lakást már 10 Mft alatt is könnyen találni - igaz, hogy panel vagy rossz állapotú tégla. Vidéken is hasonló a helyzet, ha nem rosszabb. Mint első fecskék megjelentek a bankok reklámjai, amelyekben az új kor szellemének megfelelő akciós forintbetéteket kínálnak. Szükség van-e most a kormány szigorára? Tudniillik, amelyik határt szab az ingatlanok hitelezhetőségének, ráadásul megkülönböztetve egymástól a huf-ot, eur-t és a chf-et. Természetesen utóbbit a leghátrányosabb helyzetbe hozva. Maga az elképzelés nem rossz, csak szokás szerint az időzítés és a megvalósítás gyatra. 2008-ban ez a rendelkezés rengeteg családot mentett volna meg a csődtől, ma meg csak annyit ér, hogy a - még mindig drágább - forinthitelek felé nyomja a kérelmezőket. A svájci frankot kínálók pedig becsukhatják a boltot, az állami forrásból (forint)hitelkerethez jutóknak viszont újbóli hegemóniát juttat, újból fordult a kocka...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.